Paletta

Az idei fényfelgyújtáson fellépett Vastag Tamás is, akivel az ünnepről is beszélgettünk

CSALÁDI MESEDÉLUTÁN
Élőszavas népmese és kézműveskedés – ez várt mindazokra, akik a HBVK szokásos Családi Mesedélutánjára ellátogattak.
Megszólaló: Kovács Marianna – mesemondó, a HBVK igazgatója

HOLLÓ EGYÜTTES
A 34 éves Prima-díjas Holló együttes Ajándék című jelmezes, interaktív gyermekkoncertjén magyar költők téli ünnepekhez kapcsolódó, énekelt versei szerepelnek, sok-sok játékkal kiegészítve. Így volt ez a BKK kamaratermében is.
Megszólaló: Ritter Péter – együttesvezető, zenész, énekes

VASTAG TAMÁS
Vastag Tamás bár rengeteget utazik a munkája miatt, életében mégis a család az első. A kétgyermekes apuka is színpadra lépett az idei főtéri Fényfelgyújtási ünnepségen, ez a fellépés remek alkalom volt arra, hogy a közelgő ünnepről is beszélgessünk.
Megszólaló: Vastag Tamás – énekes

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
December 16. – Kodály Zoltán születésnapja (1882.)
Kodály Zoltán, a magyar zeneszerzés, népzenekutatás, zenepedagógia és művelődés történetének kiemelkedő jelentőségű alakja. A világhírű zenepedagógus ének és zenetanítási módszerét a mai napig alkalmazzák a világ számos pontján. Kodály első szerzeményeit az 1890-es évek végén komponálta. 15 évesen alkotott d-moll nyitányát az iskola zenekara mutatta be. 1900 szeptemberében érkezett Budapestre, a Zeneakadémián zeneszerzést tanult, a Pázmány Péter Tudományegyetemnek pedig magyar-német szakos hallgatója volt, még bölcsészdoktori címet is szerzett. A magyar népdal strófaszerkezete címmel írta disszertációját, később egyre elmélyültebben foglalkoztatta a népzene. Szeged környékén, Mátyusföldön, a következő évben pedig a Felvidéken gyűjtött népdalokat. Ezeknek az utazásoknak életre szóló jelentőségű eredménye lett a sok ezer dallam, amelyeknek művészi feldolgozásából később remekművek születtek.
Alapvetően történeti aspektusból vizsgálta a népzenét, vagyis a gyűjtött anyagban történeti stílusokat különített el egymástól.

MARGITTAI ADRIEN
„Érzelmek, hangulatok, technikák” – ezt a címet kapta az érdi, ám számos szállal Százhalombattához kötődő Margittai Adrien legújabb kiállítása, amelynek a balatonfűzfői Vágfalvi Ottó Művelődési Központ adott otthont. A tárlat kapcsán beszélgettünk Adriennel alkotásról, szabadban festésről, kiteljesedésről, érzelmekről.
Megszólaló: Margittai Adrien – festőművész

AZ ELTŰNT BOROK NYOMÁBAN
Az eltűnt borok nyomában című fortélyos játékesten egy fergeteges nyomozós játékra invitálták az érdeklődőket. A jótékonysági est bevételét a „Százhalombattai Könyvtárért Alapítvány” továbbra is az előadóterem felújítására fordítja.
Megszólaló: Miklós Magdolna – a „Százhalombattai Könyvtárért Alapítvány” elnöke;
Czifrik Katalin – az est játékmestere, kitatálója

KÖNYVBEMUTATÓ
A 20. születésnapját ünneplő Százhalombattai Faluvédő Egylet az óvárosi Zenálkó Etel Közösségi Házban mutatta be legújabb kiadványukat, Volt egyszer egy Százhalom címmel. A könyvben 14 battai család története elevenedik meg, az írásokból sok érdekes dolgot tudhatunk meg, nemcsak a családokról, hanem a falu mindennapjairól is.
Megszólaló: Jankovits Márta – a Faluvédő Egylet alapító elnöke

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Kodály Zoltán munkássága
1954- ben Kodály Zoltán kezdeményezésére a Magyar Rádió elindította Édes anyanyelvünk című műsorát. Tiltakozott az ország első ének-zenei általános iskolájának és gimnáziumának bezárása ellen, de takarékossági okokra hivatkozva mégis megszüntették az intézményt. 1957-ben a Honvéd Művészegyüttes Énekkarának fennmaradásáért kardoskodott. Ugyanabban az évben harmadszor is átvehette a Kossuth-díjat. A zeneszerzői és kultúrpolitikai tevékenység Kodály számára egész életében egyet jelentett: tudatosan vállalt misszió a magyar népdal legősibb rétegeinek feltárására, a magyar zene helyének kijelölése az európai kultúrában. Minden közéleti súlyát latba vetette, egy életen át fáradhatatlanul harcolt az ifjúság zenei neveléséért, hogy „minden iskolás gyermek tanuljon énekelni és az énektanulás keretein belül hangjegyeket olvasni”.

BERJÓZKA
A világhírű „Nyírfácska” Állami Akadémiai Táncművészeti Együttest 1948-ban alapította a 20. század kiemelkedő koreográfusa, Nagyezsgyina Nagyezsda. Nagy műveltségű és tudású emberként jól tudta, hogy milyen gazdagság rejlik az orosz népművészetben. „Nagyezsgyina csodája” abban állt, hogy az ősi körtánc  költészetét a klasszikus zenébe oltotta, összekötötte a múltat a jelennel. Az „Áll egy ifjú nyírfa a réten” című orosz népdal témájára általa létrehozott lánykörtánc már körülbelül 70 éve varázsolja el a nézőket különös, „úszó” lépteivel, ami olyan benyomást kelt, mintha a lányok egy helyben állnának, a színpad pedig forogna alattuk. A Berjózka Táncegyüttes – magyarországi turnéjuk során – a BKK színháztermében is fellépett.
Megszólaló: Polina Dorofeyeva – szólótáncos