Paletta

A BaHorKa Társulat improvizációs folklórszínház tagjai az idei Summerfesten négy alkalommal is szórakoztatták a közönséget 

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Az 1905-ös virágkocsi-korzó története
1905-ben még nagyon rossz volt Debrecen ellátottsága baleseti szempontból. A 80 ezres városban, ha valakit baleset ért, vagy rosszul lett, időbe telt, míg orvost kerítettek. Egy felhívás jelent meg a városban a Debreceni Mentő Egyesület alapítására. Megalakult egy bizottság, mely elhatározta, hogy megrendezik a virágkocsi-korzót, amelynek a bevételéből egy mentőkocsit vásárolnak. 1905. június 14-én meg is rendezték. A menet 23 kocsiból állt. A nézők virágesőt zúdítottak a látványos felvonulásra és a pénz is összegyűlt a mentőautó megvásárlására. Ezután több mint hatvan év telt el, mire újra virágkocsik vonultak a város utcáin. 1966 augusztius 20-án kezdődött a virágkarnevál újkori történelme.

BAHORKA
A BaHorKa Társulat improvizációs folklórszínház tagjai az idei Summerfesten négy alkalommal is szórakoztatták a közönséget – az első napon a Pletykázó asszonyok című interaktív zenés-mesés előadással, amelyben Weöres Sándor versei és a magyar népzene találkozásából szép kis történetet kerekítettek: három asszony ül a padon és reggeltől estig járatják a szájukat álmokról, utazásról, legényekről, szomszédokról és minden másról.
Megszólaló: Balogh Melinda – BaHorKa;
Horváth Sára – BaHorKa;
Fundák-Kaszai Lili – BaHorKa

RÓZSI NÉNI
A házi áldás a barokk kor jellegzetes, sokszorosított grafikai alkotása Magyarországon osztrák-délnémet hatásra honosodott meg, majd a polgári otthonokból a 19. században bekerült a parasztházakba is. A konyhában vagy a lakószobában a szenteltvíztartó közelében függesztették föl a falra, bekeretezve, üvegezve. A Summerfest népművészeti vásárában évek óta megtaláljuk Rózsi néni portékáit, köztük házi áldásokat is.
Megszólaló: Fodor Rózsa – kézműves

GYÖNGYMANUFAKTÚRA
Az idén immár 8. éve kézműves ékszerekkel, dekortárgyakkal várja a járókelőket a Gyöngymanufaktúra standja is a Summerfest vásári forgatagában.
Megszólaló: Veres Ági – kézműves

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Debreceni Virágkarnevál
A Debreceni Virágkarneválon kezdetben még csak hazai fellépők és középiskolás csoportok kísérték a virágkocsikat. Pár év múlva jelentek meg a külföldi csoportok, először a szocialista országokból, a rendszerváltás után pedig mindenhonnan. A rendezvény fokozatosan egyre több látogatót hozott Debrecenbe a Virágkarneváli ünnepségekre. Mára Magyarország egyik legismertebb rendezvényévé nőtte ki magát, a nézőközönség elismerése mellett rangos szakmai minősítést is magáénak tudhat, pl. a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségének kiváló minősítését. A karneválra már hónapokkal előbb készülnek, a kocsik díszítése pedig 2-3 héttel a rendezvény előtt elkezdődik. Hagyományosan különböző vállalkozások, cégek díszítik a kb. 15-16 kocsit, amelyekhez 3 millió szál virágot is használnak. Az első években kizárólag élővirágokat használtak, ám az utóbbi években megnőtt a száraz virágok felhasználása, de így is egy-egy kocsi díszítéséhez 150-250 ezer szál élővirágot is felhasználnak.

ÉLŐ KÁRPÁTALJA
2018-ban a huszonötödik fesztiválon új program indult útjára, a figyelmet Kárpátaljára fordítva, a napjainkban is a legveszélyeztetettebb helyzetben élő magyarokra irányítva, az ott élők sorsát megismertetve, élő kapcsolat alakítása a kárpátaljai és anyaországi magyarok között – ez volt a cél. A sokszínű kulturális program az Élő Kárpátalja című kiállítás megnyitójával indult.
Megszólaló: Pál Katalin – a Hagyományok Háza munkatársa

MEGIDÉZETT KÁRPÁTALJA
A Magyar Állami Népi Együttes a Megidézett Kárpátalja, Hágókon innen és túl című előadásával a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be egy antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ruszinok, románok, cigányok, zsidók sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját. Felmutatva mindazt, ami e népek hagyományaiban közös, és mindazt, ami nemzeti sajátosság. Ezt az előadást is láthatta az idei Summerfest közönsége.
Megszólaló: Mihályi Gábor – Harangozó-díjas koreográfus, rendező, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Virágkocsik készítése
A Debreceni virágkarneválon a virágkocsikat virágok tízezreiből építik fel, melyek mindig egy témát ölelnek fel. Minden kompozíciót egy-egy speciális, erre a célra készített teherautó szállít, melyre először a téma vázát készítik el vasvázra dolgozott fából, hungarocellből és más segédanyagokból, majd ezekre erősítik a száraz- és élővirágokat. Természetesen úgy, hogy a teherautóból csak a kerék látszik ki. Sokszor még az sem. A faragás és a lakatosmunka kezdeti folyamatai után a száraz virágokat elkezdik feltűzni, már egy-két héttel a virágkarnevál előtt. Végül a vágott virágokra kerítenek sort, amelyeknek a frissessége csak úgy garantált, ha közvetlenül a felvonulás előtt, azaz 19-én éjszaka tűzik fel őket. A kocsiknak augusztus 20-án reggel már teljes pompájukban kell díszelegniük. A nyitó kocsi minden évben hagyományosan a Szent Korona, ill. mindig van valamilyen mesetéma és az adott évhez kapcsolódó aktualitás. A felvonuló kocsik között mazsorettek, különféle táncosok, akrobaták, és egyéb művészeti ágak képviselői mutatják be tudásukat és szórakoztatják az utcára sereglett nézőket. A menetet követően a Virágkarnevált tűzijáték és hajnalig tartó utcabál zárja.

ROMENGO
A Romengo Együttes magyarországi oláh-cigány zenét játszik. A tagok nagy része ezt a muzsikát anyanyelveként sajátította el. Így hagyományos alapokon, a létező cigány népdalok mellett saját számokkal és hangzásvilággal áll színpadra a zenekar. A Romengo Együttes koncertjét a Fesztiválsátor közönsége hallhatta.
Megszólaló: Rostás Mazsi Mihály – Romengo Együttes