Paletta

Kulturális magazinunkban ezuttal egyebek mellett megmutatjuk az adventi babakoncertet,és ellátogatunk a PFAMI karácsonyára is.

KARÁCSONYI DÍSZES
A Szabó Üveg Kft-t Szabó Lajos és felesége alapította 1963-ban. Napjainkban a cég tárnoki telephelyén már csak leginkább karácsonyfadíszek ’születnek’, különböző méretekben, mindenféle színben. Termékeik a tradicionális módszer mellett a legújabb technológia felhasználásával készülnek, a kézzel festett egyedi mintákat pedig magasan képzett dekorációs csapat végzi. Szabó Lajos bácsi igazi ’ezermester’, hiszen az évek során számos gépet is ő maga készített. A egyedi karácsonyfadíszek birodalmában készült a most következő beszélgetés.
Megszólaló: Szabó Lajos – ügyvezető

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A szaloncukorról
A szaloncukor éppen olyan fontos kelléke a karácsonynak, mint a fenyőfa. A karácsonyfa-állítás szokása német földről érkezett hozzánk, a szaloncukorral való díszítése nálunk alakult ki. Ki gondolná, hogy ha bármerre járva a világban szaloncukrot látunk, az Magyarországról származik… A szaloncukor a 19. század második felétől lett divatos: eleinte gyümölcsöket, mézeskalácsot, aszalványokat akasztottak a fenyőfára. Kezdetben csak a tehetősebb családok engedhették meg maguknak a karácsonyfa-állítást, ők a fenyőt a szalonban helyezték el. Innen ered a neve is. A szaloncukor ősét (vagyis a fondant-cukrot, ami túltelített cukoroldatból, felfőzéssel készült, puha, kikristályosított massza) a franciák a 14. században kezdték el készíteni, tőlük német bevándorló cukorműves mesterek közvetítéssel, a 19. század első harmadában érkezett Magyarországra, majd vált népszerű karácsonyi édességgé és egyúttal a magyar karácsonyfák csillogó díszévé is.

LÁTÁS ISKOLÁS KARÁCSONY
A BKK Lépcső galériájában időről időre helyet kapnak különféle alkotások – legutóbb a László Bandy képzőművész által vezetett Látás Iskolája elnevezésű szakkör tagjainak alkotásai kerültek ki a falakra, lássuk, ki hogyan ’látja/látta’ a karácsonyt.
Megszólaló: László Bandy – képzőművész, tanár

BABAKONCERT
Adventi babakoncertnek adott otthont a BKK aulája, ahol egy régi zongora is van. Eme hangszer játékával bűvölték el a szervezők – az érdi Lukin László Alapfokú Művészeti Iskola zongora munkaközösségének két tagja – az érdeklődőket, minden pici gyermeket, anyukát és nagymamát.
Megszólaló: Gergely Virág Emese – zongoratanárnő;
Berg Andrea – zongoratanárnő

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
A szaloncukor készítése
Magyarországon kezdetben a szaloncukrot kézzel készítették, de a 19. század végén megjelentek az első fondant-készítő gépek, amelyek Stühmer Frigyes gőzüzemű csokoládégyárában működtek elsőként és gyártották a karácsonyi édességet a Gerbeaud cukrászda számára. A szaloncukor-készítési műveletek közül legtovább a csomagolópapír rojtozása maradt kézi, de később az ún. ricselő gép segítségével ezt is gépesítették és A régi, híres cukrászdákban az inasok feladata volt a rojtozó gépet működtetni. Valaha minden magára valamit adó háziasszony maga készítette a szaloncukrot, ill. minden cukrásznak megvolt a titkos receptje. A két világháború között már a szaloncukor hetven változatát harminc különféle papírba csomagolva kínálták. Az édesség tömeges megjelenése az ötvenes években következett be, volt halványsárga vagy rózsaszín belű konzum, később zselés ízesítésű cukorka is. A csokoládé később került rá bevonatként és mára már természetes tartozéka a cukornak.

PFAMI KARÁCSONY
Szinte minden oktatási intézmény kis ’lakói’ ünnepelték, ill. várták együtt a karácsonyt – így volt ez a Pesovár Ferenc Néptánc Suliban is.
Megszólaló: Asztalos-Kiss Zsuzsanna – a PFAMI igazgatója

FORRÁS KARÁCSONY
A Forrás Néptáncegyüttes első karácsonyi gálája 1984-ben volt és azóta sem szakadt meg ez a hagyomány, az együttes népes családja, minden évben közösen készül a karácsonyra. Az immár 34. évzáró gálaműsor a Karácsonyváró címet kapta és – a hagyományoknak megfelelően – közreműködtek a PFAMI csoportjai, ezúttal az Apró-, a Csepp-, az ifjú- és a Kisforrás, a Kis- és a Nagysiba, valamint a Szőlővirág Táncegyüttesek táncosai léptek még a BKK színpadára.
Megszólaló: Szigetvári József – a Forrás NTE alapítója, együttes- és művészeti vezetője

SZTC KARÁCSONY
Az SZTC Táncszakosztályának immár hagyományosan megrendezésre kerülő karácsonyi gálaműsorán az idei koreográfiák mellett – Nagyné Török Anikó vezetésével – ezúttal is meglepetésekkel készültek a növendékek.
Megszólaló: Nagyné Török Anikó – a táncszakosztály vezetője

CSÍK ZENEKAR
Közel 30 éve, hogy a magyar népzenei élet egyik lelkesen tanuló, tudását szeretettel továbbadó, bátran igényesen alkotó, elismerten népszerű együttese a Csík zenekar. Ahogy a formáció névadó prímása Csík János fogalmazott, küldetésük az, hogy hozzanak „Kultúrát, kalandozást a zene világába, örömöt, és megnyugvást a hétköznapokban.”  Ezt kaphatta a közönség a BKK-ban tartott, a százhalombattai idei adventi programsorozatot záró ünnepi koncertjükön is.
Megszólaló: Csík János – a zenekar vezetője, prímása