Paletta

Műsorunkban többek között megmutatjuk nézőinknek, hogy milyen hangulatban telt az Arany est a HBVK -ban, az utazás szerelmesei pedig sokat megtudhatnak Iránról

RIGÓCSŐR
A Nektár Színház Rigócsőr Király című zenés mesejátéka – a jól ismert történet szerint – úgy kezdődik, hogy kérők hada verseng a királykisasszony kezéért, de ő mindegyikőjükben csak kivetnivalót talál. Az egyikük, aki a Rigócsőr gúnynevet kapja, halálosan beleszeret a fennhéjázó királykisasszonyba és elhatározza, hogy másnap álruhában, koldusként, újra szerencsét próbál. Eközben az öreg király megunva lánya méltatlan viselkedését, úgy rendelkezik, hogy az első férfiemberhez hozzáadja, aki a palotába bebocsáttatást kér. Ki más is lehetne, aki bezörget a kapun, mint a koldus és az anyja… A Rigócsőr Király című előadást kisiskolás gyerekek láthatták a BKK színháztermében, cseppet sem ’szokványos’ zenei betétekkel.
Megszólaló: Borbély Viktória – társulatvezető, színésznő

MATRICA MŰHELY
„30 lépés a vaskorban” címmel az új időszaki, viselettörténeti kiállításhoz is kapcsolódóan ismerkedtek a gyerekek a vaskorral a „Matrica” Múzeumban.
Megszólaló: Tóth Zsuzsanna – foglalkozásvezető, múzeumpedagógus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 20. – a Lánchíd átadása (1849)
A Lánchíd a legrégibb és legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, melynek építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és az első állandó híd volt Pest és Buda között és egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849. november 20-án avatták fel. A II. világháború végén a visszavonuló német hadsereg, maga mögött felrobbantotta. Az újjáépített, némileg megszélesített hidat első felavatásának 100. évfordulóján nyitották meg ismét. Legutóbb 1986 és1988 között újították fel, a pilonok boltívein lévő régi szocialista címereket a Szent Koronával kiegészített Kossuth-címerekre 1996-ban cserélték vissza. Számos anekdota fűződik a hídhoz. Legismertebb az, hogy a hídfőket díszítő oroszlánoknak nincs nyelvük és ezért annyit csúfolták az alkotót, Marschalkó Jánost, hogy a Dunába ugrott. Valójában még a szobrász az 1870-es években is élt és ezt üzente a gúnyolóinak: „Úgy legyen nyelve a te feleségednek, mint az én oroszlánjaimnak, akkor jaj neked!” Az oroszlánoknak valójában van nyelvük, csak alulról, a járda szintjéről nem látszik.

SZÜCSI GINA
László Bandy tanítványai között ismét bővült a művésszé érett felnőtt tanítványok köre, így a BKK Lépcső Galériájában nyílt önálló kiállítását követően, már Szücsi Gina is tagja a SZAK Stúdiónak, vagyis a Százhalombattai Alkotók Körének.
Megszólaló: Szücsi Gina – tervező-grafikus, képzőművész

IRÁN
Azt mondják – Irán a világ talán egyik legellentmondásosabb és az európai emberek által leginkább félreismert, de egyben legérdekesebb országa. Megítélését a nyugati világban komoly előítéletek befolyásolják. Egy ország, melyben életre kelnek az egykori hatalmas perzsa birodalom emlékei; ahol az emberek vendégszeretete, barátságossága és kedvessége az idők során mit sem változott…
Iráni utazásáról Hegedüs Dezső mesélt a hallgatóságnak a Világjáró Battaiak legutóbbi állomásán a BKK kamaratermében.
Megszólaló: Hegedüs Dezső – előadó, utazó

ARANY EST
Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából balladaestre várták a költészet szerelmeseit a HBVK-ban. Az előadók Baka Györgyi, Bálint Ferencné, József Rozsnyai Júlia, Miklós Magda, Szélpál Péter, Szélpál Stefi és Vigh Judit voltak.
Megszólaló: József Rozsnyai Júlia – főszervező, színművésznő, könyvtáros

BELGIUMI UTAZÁS
A „Művészeti utazások Európában” címmel László Bandy képzőművésztanár az ősz folyamán három, művészettörténeti szempontból (is) jelentős európai városba kalauzolta az érdeklődőket. Elsőként Róma és az itáliai művészet, majd Párizs, a festészet városa és végül pedig Brüsszel és a flamand művészet volt a téma.
Megszólaló: László Bandy – előadó, képzőművész, tanár

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 21. – Ady Endre születésnapja (1877.)
Ady Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja volt. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. Ady Endre világviszonylatban is a XX. század egyik legnagyobb költője, Petőfi óta a következő új főszereplő, akinek jelentőségéhez egészen József Attila fellépéséig senki sem fogható. Ma már lassanként világszerte is tudják, hogy ez a magyar költő a korszak fontos és halhatatlan nagyjai közé tartozik.

KÉT ÖSSZEILLŐ EMBER
Váradi Eszter Sára és Keller János, a Vörösmarty Színház két színésze egy pillantásból, félszóból érti egymást, ez nem is csoda, hiszen több mint 16 éve alkotnak nyerő párost a színpadon. Nem csupán nagyobb társulattal, hanem kétszereplős előadásban is álltak már/állnak együtt a színpadon, és hát számos alkalommal – a színházi előadások mellett, vállalnak énekes fellépéseket is együtt. Az idén, Százhalombattán, az Óvárosi Kulturális Napok és az Idősek Napja közönsége hallhatta őket, legutóbb pedig a Szociális munka napja alkalmából rendezett ünnepségen léptek fel.
Megszólaló: Keller János – színművész; Váradi Eszter Sára – színművésznő