Paletta

A Reformáció 500. évfordulója alkalmából a Canticum Novum Vegyeskar ünnepi koncertet adott a BKK kamaratermében

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 1. – Mindenszentek vagy mindenszentek napja
A mindenszentek az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. A hagyomány szerint, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től lett újra munkaszüneti nap. A mindenszentek nem tévesztendő össze a halottak napjával, egyháztanilag a szenvedő Egyház ünnepével, amit 998 óta tart meg az egyház a következő napon, november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Szent Odiló clunyi bencés apát 998-ban vezette be emléknapként. Később a bencés renden kívül is ünnepnappá vált és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére.

ELMÚLÁS
Az elmúlás a képzőművészetben és az irodalomban is megjelenik, erről beszélt nekünk László Bandy képzőművész, tanár és Fazekas István író, költő.
Megszólaló: László Bandy – képzőművész, tanár, Fazekas István – író, költő

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Reformátusok ünnepe – Reformáció ünnepe
Míg a Mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek. A reformátusoknál a Halottak napi szokások, a gyertyagyújtás és sírgondozás újkeletű és katolikus hatásra kialakult szokás. Sokkal inkább ünnep számukra október 31-e, hiszen Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes ezen a napon, 1517. október 31-én Wittenbergben a hagyomány szerint kiszögezte a vártemplom kapujára 95 pontból álló vitairatát, amelyben közhírré tette saját álláspontját, hitet téve az egyedül hit általi üdvözülés tana mellett és elítélve a búcsúcédulák (feloldozó levelek) árusítását. A kitűzés időpontján és tényén is tudósok évszázadok óta vitatkoznak, de mindig előkerül valamilyen ellenkező adat. Az viszont vitathatatlan, a tételeknek rendkívüli hatásuk volt: futótűzként terjedtek a Német-római Birodalomban és számtalan hívet szereztek maguknak.

HAL-SZIMBÓLUMOS
A hal szimbólum igen összetetten, nagy mélységben kapcsolódik a kereszténységhez. Jelképezi a hal – magát Jézus Krisztust és a keresztényeket együtt. Ezáltal a hal motívum talán erősebb jelentéstartalommal is bír, mint a kereszt, hiszen míg a kereszt – mint a hit jelképe – a feltámadt Krisztusban való hitet jelképezi, a hal valamiféleképp az egész közösséget (mondhati az Egyházat), aki követi Krisztust. Az „Örök reformáció” elnevezésű Nemzetközi Tudományos Konferencia zárásaként nyílt Református festők című kiállításon Katona György hal-szimbólumos alkotásaival mutatkozott be a művészetkedvelő közönség előtt.
Megszólaló: Katona György – festőművész, gimnáziumi tanár

SELYEMFESTŐ
Azt mondják, a selyemfestés technikája annyira különleges, annyira más, mint a többi alkotási módszer, hogy kikapcsolnak a rutinos működések, lehet akár tapasztalt az alkotó vagy akár előképzettség nélküli. Fecsó Kassai Yvett – aki szintén a Református festők című kiállításon szerepelt alkotásaival – mint megtudtuk, a selyemfestésben tud igazán kiteljesedni.
Megszólaló: Fecsó Kassai Yvett – selyemfestő, református lelkész

REFORMÁCIÓ KONCERT
A Reformáció 500 Százhalombattai Emlékbizottságának szervezésében és a reformáció 500. évfordulója alkalmából a Canticum Novum Vegyeskar ünnepi koncertet adott a BKK kamaratermében.
Megszólaló: Csehák Izolda – karnagy

FESTÉSZET NAPJA
A BKK a Magyar Festészet Napja alkalmából idén is képzőművészeti vetélkedőt hirdetett általános és középiskolásoknak. Ebben az évben a 105 éve született Szántó Tibor Kossuth-díjas könyvművész, grafikus adta a fő témát, de szó volt Faragó Géza és Bortnyik Sándor festő-grafikusok munkásságáról is. A program ezúttal is kétfordulós volt, az előzetes csapatfeladatot követően játékos vetélkedő volt a kamarateremben.
Megszólaló: Szula Zsuzsanna – főszervező, képzőművész

PÁRIZS
Párizst számos jelzővel illették már – a szerelem, a szerelmesek, a romantika, a fény, a fény és elegancia és nem utolsósorban „a festők városa”. László Bandy képzőművésztanár a HBVK-ban tartott Művészeti utazások Európában előadássorozata legutóbbi állomásán Párizsba, a festészet fővárosába kalauzolta az érdeklődőket.
Megszólaló: László Bandy – képzőművész, tanár

BERKES JÁNOS
„Az éneklés szeretete töretlen bennem, mindig is az volt, ez van számomra megírva” – ezt nyilatkozta 70. születésnapja alkalmából Berkes János, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, aki – saját bevallása szerint – gyerekkorától kezdve operaénekes akart lenni, muzsikus családban született, édesapja is énekes volt. Abban a tudatban nőtt fel, hogy operaénekes lesz és ez olyan biztos érzetet adott neki, hogy emellett nyugodtan élte mindennapjait, tanult, sportolt. Berkes Jánossal a legutóbbi – a Szüreti Operettgálán való – százhalombattai fellépése előtt beszélgettünk.
Megszólaló: Berkes János – operaénekes, érdemes művész