Paletta

Magazinunkban többek között tudósítást láthatnak az Apolló színház mesejátékáról és a Magyar Művészet napjához kapcsolódó hangszerkiállítást és hangversenyt is megmutatjuk nézőinknek

HANGSZERKÓSTOLGATÓ
A Magyar Művészetoktatás napjához kapcsolódóan – immár hagyomány, hogy a Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola Hangszerkóstolgató – festékpróbálgató programmal várja az érdeklődőket, ezzel mintegy becsalogatva az újabb és újabb művészeti iskolás növendékeket. Déli 12 órakor pedig mini hangverseny volt a kamarateremben.
Megszólaló: Lőrincz Melinda – hegedűtanár

PINOKKIÓ
Carlo Collodi Pinokkió nevű mesehőse egy fabábu, aki hadilábon áll az erkölccsel, nehezen áll ellen a kísértésnek, meglehetősen lusta és gyakran füllent, egyetlen vágya a szórakozás. Története a népmesék szerkezetét követi: a gyanútlan és naiv főhős ártatlanul lép ki a világba. Megszökik otthonról, rossz társaságba keveredik, sorozatos megpróbáltatások érik. Kalandjai során rá kell ébrednie, hogy a boldoguláshoz jól kell viselkedni és sokat kell tanulni. Pinokkió kalandjait zenés mesejátékként az Apolló Színház társulatának előadásában láthatta a BKK kisiskolás közönsége.
Megszólaló: Heidinger Zoltán – társulatvezető, színész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 25. – Daniel Defoe Robinson Crusoe című könyvének megjelenése (1719.)
Daniel Defoe Robinson Crusoe című könyve 1719. április 25-én jelent meg és még az év végére négy kiadást élt meg. A regény egyes szám első személyben mutatja be a címszereplő életét, aki hajótörést szenved, majd huszonnyolc évet tölt egy Trinidadhoz közeli szigeten. A történetet valószínűleg Alexander Selkirk élete ihlette, ő négy évig élt a Más a Tierra nevű csendes-óceáni szigeten, amit1966-ban Robinson Crusoe szigetnek nevezték el. Valószínűsíthető, hogy Defoe-re hatással lehetett egy lakatlan szigeten játszódó könyv és egy másik forrás lehetett Robert Knox beszámolója, akit Ceylon királya ejtett foglyul 1659-ben. A 19. század végéig nem volt még egy könyv a nyugati irodalom történetében, amely annyi kiadást élt volna meg és annyi nyelvre fordították volna le, mint a Robinson Crusoe-t. Az ehhez hasonló műveket azóta robinzonádokként emlegetik.

KISS GYÖNGYI KIÁLLÍTÁSA
A magyar költészet napját 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, kiállításokkal tisztelegnek a magyar líra előtt. „Veszem a szót, földobom a levegőbe, ott szétesik, és újra megfogom, és akkor valami más. ” – ez a József Attila idézet remekül jellemzi Kiss Gyöngyi kiállítását. A szintén április 11-én születésnapját ünneplő képzőművész meglepő és megindító őszinteséggel mesélt nekünk a BKK Mini galériájában látható alkotások születéséről.
Megszólaló: Kiss Gyöngyi – képzőművész

KŐOLAJVEZETŐK
„Az 1945-1990 közötti magyar kőolajipar vezetői és vezetői dilemmái” – ezt a címet kapta Strausz Péter előadása, melynek a HBVK adott otthont.
Megszólaló: Strausz Péter – előadó, történész

HATÁRAINK
Bogdán Bence Az ismerkedéstől a gyermekvállalásig elnevezésű a háromalkalmas pszichológiai sorozatának utolsó előadására „Határaink szülői szerepben (szülők és gyerekek viszonyai)” címmel április 20-án kerül sor a HBVK-ban.
Megszólaló: Bogdán Bence – előadó, pszichológus

SZERB SZÍNHÁZ
Százhalombatta Város Szerb Nemzetiségi Önkormányzat meghívására a Magyarországi Szerb Színház a „Vlast” című előadását mutatta be a közönségnek a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban, hogy ezzel is közelebb hozzák kultúrájukat a városunkban élő kisebbség számára.
Megszólaló: Radovan Milan – Százhalombatta Város Szerb Nemzetiségi Önkormányzatának elnök-helyettese

EMLÉKEZÉS HAMVAS BÉLÁRA
Könyvtárunk névadója, Hamvas Béla 120 évvel ezelőtt született. Az év során számos rendezvénnyel tisztelegnek a HBVK munkatársai Hamvas személye és munkássága előtt. Áprilisban immár a harmadik alkalommal folytatódott a Hamvas120-Filmklub – többek között Hamvas Béla felesége, Kemény Katalin visszaemlékezéseivel.
Megszólaló: József Rozsnyai Júlia – a Hamvas Filmklub vezetője, könyvtáros

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 29. – Fred Zinnemann születésnapja (1907.)
110 évvel ezelőtt született Fred Zinnemann osztrák származású négyszeres Oscar-díjas amerikai rendező, aki számtalan kategóriában letette a névjegyét. Rendezett többek között thrillert, westernt, film noirt vagy színműből adaptált drámát is.
Zenész szeretett volna lenni, de jogot tanult. A Bécsi Egyetemen kezdett a figyelme a filmek felé fordulni és lett később operatőr. Németországban számos más fiatal kezdővel dolgozott együtt, mielőtt az Egyesült Államokba ment volna filmművészetet tanulni. Rendezői pályáját rövidfilmekkel kezdte a Metro-Goldwyn- Mayernél. Legjelentősebb alkotása A hetedik kereszt c. filmje, Spencer Tracy főszereplésével. Zinnemann összes munkáinak főszereplői magányos, elveikben elszigetelt emberek gyakran tragikus eseményekkel körülvéve. Filmjeiben aprólékosan dolgozott ki minden részletet, elképesztően jó érzéke volt a szereplőválogatáshoz és nagy hangsúlyt fektetett karakterei erkölcsi dilemmáira.

SZAKCSI
Szakcsi Lakatos Béla a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és zeneszerző, érdemes művész a jazz műfaj és annak mozgásterébe eső szellemiséget integráló törekvéséért – amelyet felső fokon interpretál a világ más színpadain is – a magyar jazzművészek közül elsőként kapott Kossuth-díjat. A neves művész több ízben járt már városunkban – legutóbb nemcsak játékában gyönyörködhetett a közönség, hanem beszélgetőtársként is részt vett a Kreativitás, művészet, Biblia című zenés talkshow vendégeként a Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpontban.
Megszólaló: Szakcsi Lakatos Béla – a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és zeneszerző, érdemes művész