Paletta

Szárdudakészítős mesedélutánnal, az Óz, a Nagy Varázsló című színházi előadással és az Én és a kisöcsém című zenés vígjátékkal is várjuk nézőinket

SZÁRDUDAKÉSZÍTŐS MESEDÉLUTÁN
Csíki Lóránt szerint nádból, bodzából, mogyoróból, kukoricaszárból, bürökből, fűzvesszőből és egyéb természetes anyagokból az évszakoktól függően számtalan lehetőség kínálkozik hangszerkészítésre a munkálkodni vágyóknak. A HBVK legutóbbi Családi mesedélutánján is hagyományos, élőszavas mesemondással várták az érdeklődőket, Csíki Lóránt segítségével pedig még szárdudát is készíthettek a gyerekek.
Megszólaló: Csíki Lóránt – mesemondó, foglalkozásvezető, a népművészet ifjú mestere

ÓZ
Valahol messze, a zölden tündöklő Smaragdvárosban él Óz, a Nagy Varázsló. Úgy hírlik, hogy fényes palotájában a legkülönbözőbb kincsek garmadáját gyűjtötte egybe, van ott bátorság és ész, egész gyűjteménye van emberi szívekből és varázshatalma akkora, hogy a világban sodródó kislány is tőle kér tanácsot, hogyan juthatna vissza Kansasba. Dorka, a Madárijesztő, a Bádog Favágó és a Gyáva Oroszlán kalandos története kelt életre a BKK színpadán a Turay Ida Színház társulatának előadásában.
Megszólaló: Boros Zoltán – rendező, színművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 17. – Giordano Bruno halálának évfordulója (1600.)
Giordano Bruno erősen vallásos családba született, édesapja zsoldoskatona volt. Az éles eszű fiút fiatalon, 17 évesen felvették a domonkos rendbe Nápolyban, ekkor vette fel az eredeti Filippo helyett a Giordano nevet. 24 évesen szentelték pappá. Már teológiai tanulmányai során kifejezte kétségeit a Szentháromság-tannal kapcsolatban, tiltott könyveket olvasott és nyíltan ariánus nézeteket vallott. 1575-ben mégis teológiai doktorrá avatták. Ezt követően a lázadó hallgatót Rómába, egy kolostorba küldték, ám eretnek megnyilatkozásai miatt menekülnie kellett Itáliából. Levetette szerzetesi ruháját és északra utazott. A nyugtalan vándorélet után Genfben nyomdász lett és áttért a kálvinista hitre. Giordano Bruno életét végigkísérte a világ nagy filozófiai problémáinak boncolgatása, elemzése, pl. véleménye szerint a világ a miénkhez hasonló számtalan univerzumból, világegyetemből álló örök anyagi valóság.

A GICCSRŐL
A lexikon szerint a giccs a művészetek eszközeit használó, a művészet látszatát keltő, többnyire kereskedelmi természetű és célú alkotás, az élet minden területén előfordulhat. László Bandy képzőművész-tanár nagy sikerű, gazdagon illusztrált, Beszélgetések a művészetről elnevezésű művészettörténeti előadássorozatának folytatásaként elsőként A giccsről beszélt a hallgatóságnak immár a HBVK-ban.
Megszólaló: László Bandy – előadó, képzőművész-tanár

BEHARANGOZÓ
Pap Miklós fotóiból kiállítás nyílik a HBVK földszinti galériájában február 17-én 17 órakor. A kiállított képek jótékonysági céllal megvásárolhatók, az összeg pedig a Szülők Fóruma Egyesületet támogatja majd. Most következzék egy kis „kedvcsináló” a megnyitóhoz.
Megszólaló: Pap Miklós – kiállító

A REJTÉLYES VONZALOM
A vonzalom, akárcsak a szerelem, mindig is egyfajta misztikus jelenségnek számított az emberiség életében. Bár az évek folyamán nem kevés tudományos magyarázat és kutatási eredmény látott napvilágot a társ kiválasztásában szerepet játszó faktorokról, az ösztönös biológiai vonzalom még mindig tartogat feltáratlan területeket. A HBVK ad otthont Bogdán Bence pszichológus három részes előadássorozatának, amelynek első állomásán a téma „A rejtélyes vonzalom” volt.
Megszólaló: Bogdán Bence – pszichológus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 13. – Georges Simenon születésnapja (1903.)
Georges Simenon belga író, újságíró a világirodalom egyik legtermékenyebb és leggyorsabban alkotó írója volt, 193 saját néven, 106 álnéven írt regényt és novellák sokaságát mondhatja magáénak. Könyveit több mint ötven nyelvre lefordították. Az első – saját nevén megjelentetett – regényének főszereplője a dédnagyapjáról mintázott Maigret felügyelő hozta meg számára az igazi ismertséget. Az 1930-as években már 18 Maigret-könyvet jelentetett meg. Simenon a háború alatt kispolgári gondolkodásával, rasszizmusával, jobboldaliságával „beleillett” a német megszállás légkörébe, ezért a háború után nem jelenhettek meg művei Franciaországban. Kanadába, majd az Egyesült Államokba költözött és csak 1955-ben tért vissza Európába, Lausanne-ban telepedett le. Bár Maigret történetei tették igazán híressé pszichológiai regényt és önéletrajzi ihletésű regényeket is írt.

ÉN ÉS A KISÖCSÉM
Eisemann Mihály és Szilágyi László 1934-ben írta meg az Én és a kisöcsém című zenés vígjátékot, amely a műfaj egyik legkedvesebb és legszellemesebb klasszikus darabja lett. Remek humor, pimaszság, az ötletek tobzódása, miközben a szerzők elegáns iróniával fejet hajtanak a műfaj szigorú szabályai előtt. Mély emberismeret sejlik föl a bohózat mögül és egy csipetnyi bölcsesség: hogy néha egyetlen tétova pillanaton áll vagy bukik a sorsunk. Szereplőink elcsúsznak a banánhéjon, de puhára esnek. És a darab végén könyörtelenül les rájuk a boldogság, a happyend. Ezt a „legendás” előadást láthatták Koltai Róbert szereplésével és rendezésében, a Körúti Színház előadásában a BKK Délutáni színházának látogatói.
Megszólaló: Galambos Zoltán – társulatvezető; Koltai Róbert – rendező, Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész

BÁLOZÓS J.P-S
A J.P. Dance Company tagjai főként a show táncot képviselik. Vezetőjük, Papp János táncművész szerint ez egy nagyon vegyes stílus, hiszen ebben a táncosok egyszerre lehetnek lazák, gyorsak és dinamikusak, megtanulhatják könnyedén váltani a stílusokat és ritmusokat, mindeközben változatos zenei világgal ismerkedhetnek meg, a végeredményben pedig a közönség is „lubickolhat”, nemcsak a fellépők. Legutóbb a Százhalombattai Szivárvány Óvoda alapítványi bálján sikerült „kameralencse-végre kapnunk” a J.P-seket.
Megszólaló: Papp János J.P. – tánctanár, táncművész