A BKK-ban adott koncertet az idén 20 éves Alma együttes
ALMA KONCERT
A 20 éve alakult Alma Együttes, kezdetben felnőtteknek zenélt, de egy véletlen felkérés kapcsán olyan sikeres gyerekkoncertet adtak, hogy azon nyomban több másik megkeresés is érkezett és rövid időn belül azon kapták magukat, hogy már csak szinte gyerekkoncertjeik vannak. A számos Fonogram jelöléssel, arany és platinalemezzel büszkélkedő csapat vasárnap a BKK-ban adott koncertet.
Megszólaló: Buda Gábor – alapító, ének, gitár; Szabó Tibor – szólógitár, bouzouki, tambura, ütősök, Székely Zoltán – furulya, kaval, tilinkó, szaxofon; Körmendy Dávid – ének, vokál, rap, beatbox, ütőshangszerek; Maroevich Zsolt – brácsa
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 11. – Márton napja
Tours-i Szent Márton ünnepnapjához, november 11-hez számos népszokás, néphit kapcsolódik Magyarországon. A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal. A római időkben egyébként november 11-e a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát. Általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották, ami latinul „avis Martis” (vagyis Mars isten madara). Ebből lett népies szófejtéssel „Márton madara”. Szent Mártont már a honfoglalás előtt is tisztelték Pannóniában. A hagyomány szerint Márton álmában segítette Szent Istvánt és az országot, ezért Szűz Mária után Tours-i Szent Márton lett Magyarország patrónusa.
KORTÁRSMESE-TÁBOR
Az őszi szünetben a HBVK gyermekkönyvtárába kisiskolás gyerekeket vártak, akik a táborban kortárs mesék között barangolhattak és számos jó élménnyel gazdagodhattak.
Megszólaló: László Anikó – könyvtáros
A FÖSVÉNY
A fösvény Molière egyik legérettebb alkotása, a klasszicizmus szabályainak megfelelő, de prózai formájú, így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett mű, amely – a Szép Ernő Színház igazgatója, Szinovál Gyula szerint is – örökérvényű igazságokat fogalmaz meg. A fösvény című komédia ifjúsági színházi előadásként került bemutatásra a BKK színpadán.
Megszólaló: Szinovál Gyula – társulatvezető, rendező, színész
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
November 7. – Erkel Ferenc születésnapja (1810)
Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakknagymester a magyar zenei romantika egyik legnagyobb mestere volt, aki nemcsak zeneszerzőként, hanem közéleti emberként is hatalmas feladatot vállalt magára. Magyar történeti tárgyú operáival egy hiányzó zenés történeti „eposz” nagyszabású fejezeteit hívta életre. Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményének megzenésítésével a reformkori magyarság legbensőbb hangján szólalt meg. Zongoraművészként és a Nemzeti Színház, majd a Filharmóniai Társaság karnagyaként az európai rangú magyar hangverseny- és operaélet egyik megteremtője, az Országos Daláregyesület élén pedig a kiegyezés utáni hazai kóruskultúra tevékeny előmozdítója volt. Erkel Ferenc idős korában sem pihent. 65 évesen lett a Zeneakadémia igazgatója és ebben a minőségében számos utódot, muzsikust is nevelt.
A ZENE HATALMA
A zeneművészetről azt tartják, tudatos hangkeltésen alapszik, aminek célja szubjektív érzelmek és tapasztalatok közvetítése. A HBVK Városi értékek – értékes városiak sorozatunk keretében a zene hatalmáról beszélt a hallgatóságnak Strausz Kálmán a Magyar Állami Operaház karigazgatója, a Honvéd Férfikar művészeti vezetője.
Megszólaló: Strausz Kálmán – a MÁO karigazgatója, a Honvéd Férfikar művészeti vezetője
KOMÁMASSZONY, HOL A STUKKER?
Görgey Gábor 30 éve folyamatosan a színházak műsorán lévő darabja a Komámasszony, hol a stukker? című írása az elmúlt évtizedekben semmit sem vesztett aktualitásából: soha el nem évülő áthallásai, ironikus és fanyar, olykor abszurd humora, helyzetkomikumai, remek dialógusai révén tart görbe tükröt a mai magyar társadalom elé – is. A József Attila Színház Komámasszony, hol a stukker? című vígjátékát láthatták a BKK idei őszi-téli bérletesei az első előadás során, parádés szereposztásban – Nemcsák Károllyal, Szerednyey Bélával, Újréti Lászlóval, Fila Balázzsal és egy bravúros beugró-színésszel, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház művészével, Albert Péterrel.
Megszólaló: Nemcsák Károly – a József Attila Színház igazgatója, Jászai Mari-díjas, Érdemes művész
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Márton-napi lakoma
Márton napja a 40 napos karácsonyi böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A lakmározásnak kedvezett az, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta, ill. az is, hogy novemberben már le lehet vágni a tömött libát. Ennek köszönhetően a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés. A Márton-napi lúdvacsora után Márton poharával, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották eleink, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba.
LÁSZLÓ ATTILA
László Attila egy erdélyi kisvárosból, Kézdivásárhelyről indulva nevezett be a Csillag Születik 2011-es műsorába és meg is nyerte a tehetségkutató 3. szériáját. Attila azt mondja – ez volt a legszebb pillanat az életében… Hogy azóta mi történt vele, erről is beszélgettünk vele a Szent István templomban való fellépését követően.
Megszólaló: László Attila – énekes
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni