Paletta

Játszóházzal, kézműveskedéssel, valamint a Roma Hungaricum Zenekar és a Csurgó Zenekar augusztus 20-i koncertjével is várjuk legújabb Paletta című műsorunk nézőit

MIRKÓ KIRÁLYFI
A Magyar Népmese Színház célja a magyar népmese irodalom legértékesebb gyöngyszemeinek a feldolgozása, hiszen ezekben olyan nélkülözhetetlen értékek vannak, melyek meghatározzák egy gyermek értelmi és érzelmi fejlődését, erkölcsi tartást adnak és megerősítik a gyerekek identitását. Augusztus 20-án a fesztiválsátorban bemutatott Mirkó királyfi című előadás során elő zenei kísérettel, autentikus hangszerekkel, a természetes anyagokból készült, népmesei hagyományokat idéző díszletben sorra tűntek fel az ördögök, boszorkányok, gonosz a jó királyok és a gyémánt palota – a gyerekek nagy-nagy örömére.
Megszólaló: Benedek Gyula – színművész

CSURGÓ ZENEKAR
A Csurgó Zenekar koncertjein számos népdalt, saját dalokat, gyermekjátékokat hallhat a közönség, amelyeket a zenészek igyekeznek korunk zenei ízlésvilágára formálni, ill. más, a folklórból építkező világzenét és megzenésített verseket is tűznek széles repertoárjukra. Így volt ez a százhalombattai augusztus 20-ai koncertjükön is.
Megszólaló: Siklósi Krisztián – műsorvezető, énekes

KIS PÁSZTOR JÁTSZÓHÁZ
Augusztus 20-án Kis pásztor játszóház is várta a kicsiket és nagyokat egyaránt, amelyben kizárólag természetes alapanyagokból készített játékok segítségével a gyermekek megismerkedhettek az őshonos magyar állatfajtákkal, az állattartó gazdák mindennapjaival, sőt, játékos formában maguk is próbára tehették tudásukat, ügyességüket a sokféle játék és eszköz segítségével.
Megszólaló: Móró Klára – foglalkozásvezető, kertészmérnök

KÉZMŰVES FOGLALKOZÁSOK
Az idén a BKK munkatársai által szervezett kézműves foglalkozásokhoz kapcsolódott a „Matrica” Múzeum is – hogy hogyan, erről számolunk be most Önöknek.
Megszólaló: Tóth Zsuzsanna – foglalkozásvezető, múzeumpedagógus

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Augusztus 22. – a Nemzetközi Vöröskereszt megalapításának napja (1864)
A Nemzetközi Vöröskereszt, a pártatlanság, semlegesség, emberiesség, egyetemesség és önkéntesség elvei alapján működő segélyszervezet,19. század végi megalakulása óta megszakítás nélkül háborúban és békében egyaránt tevékenykedik. Ennek köszönhetőek nemzetközi egyezmények szabályozzák – az egyezményhez csatlakozó országok részére előírt – az ellenség sebesültjeivel, elfogott katonáival, a legyőzött ország katonáival és polgári személyeivel való bánásmódot. Feladatai közé tartozik békeidőben a természeti csapások (földrengés, árvíz, tűzvész) áldozatainak szervezett egészségügyi és anyagi támogatása. A Vöröskereszt két legkorábbi jelképe a kereszt és a félhold, melyekhez nemrég csatlakozott a harmadik jelkép, a vörös kristály.

NOSZTALGIA SHOW
Mahó Andrea már a szakközépiskola elvégzése után biztos volt abban, hogy a színészi, ill. énekesi pályát szeretné választani, ezért jelentkezett egy szinkronszínész-képzőbe, majd énekelni tanult és beiratkozott Gór Nagy Mária színitanodájába. És innen már szinte egyenes út vezetett az Operett-, ill. a Madách Színház színpadára. Egyházi Gézát kisgyerek korától érdekelte a zene, hegedülni tanult és a zeneiskola mellett énekkaros is volt, ám mégsem választotta a zenei pályát. Évekkel később – a magyar gasztronómiában eltöltött tizenhat év után – álomszerűen csöppent a színház és a zene világába, majd néhány év után ő is a Madách Színház művésze lett. Kétféle életút, ám a mozgatórugó egy és ugyanaz, a színpad, az éneklés – így volt ez az augusztus 20-ai fellépésükön is.
Megszólaló: Mahó Andrea – Artisjus-díjas színésznő, énekesnő; Egyházi Géza – musicalszínész

PÜSPÖKHATVANIAK
Évek óta hagyomány, hogy az Aszódi Podmaniczky Művészeti Iskola püspökhatvani tagozatából érkeznek az augusztus 20-ai ünnepi műsorra fiatal tanítványok, hogy tanárukkal, Pál Lajossal együtt újabb és újabb kitűnő műsorral örvendeztessék meg a közönséget.
Megszólaló: Pál Lajos – zenetanár, népzenész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Augusztus 24. – a Vezúv kitörése (79)
Pompeji ókori olasz romváros, Nápoly közelében. A város ma Olaszország egyik turisztikai célpontja és a Világörökség része. 79. augusztus 24-én a Vezúv kráterét évezredekig elzáró lávadugó váratlanul, iszonyú erővel dobódott ki. A tűzhányó kilométernyi magasságba lövellte a kőtörmeléket, és fülsiketítő égzengés kíséretében felrobbant a hegy csúcsa. Az eget elsötétítette a vulkáni hamuból képződött sötét felhő, amely azután három napig gomolygott a katasztrófa színhelye fölött. Pompejit 7–8 méter vastag hamuréteg fedte be és a borsószemnyitől a mogyorónagyságig terjedő kövek szüntelenül hulló zápora temette el. A kitörés idején Pompeji lakossága a pincékbe húzódott a kőzápor elől, amely aztán már lehetetlenné tette az ajtók és kapuk kinyitását. Így aki a pincébe menekült, kijönni többé nem tudott. Az eltemetett város létezését bizonyító első leletekre 1592-ben találtak a Sarno folyó csatornázási munkálatai folyamán.

ROMA HUNGARIKUM
A magyar kultúra világszerte ismert és elismert értékei között tartják számon a cigányzenét, amely nem azonos a cigányfolklórral: ez egy egyedülálló, előadói stílus, hangszerelés és hangzás. A magyar cigányzene ma olyan nemzeti és európai kulturális érték, amelyre méltán büszke Magyarország és amelynek megőrzése, ill. megújítása kiemelt feladat. A cigányzene hangzásvilága és stílusa a városi „professzionális” zenészek évszázadok alatt kiforrt és generációról generációra fejlődő tudáskincse. Nem csupán a zenész cigányságé, hanem az egész magyarságé – a világ kultúrájáé. Az augusztus 20-ai Városi ünnepséget követően koncertet adó Roma Hungarikum Zenekar bárhol is járjon a világon, fellépéseikkel művészi módon képviselik a hungarikumnak minősülő cigányzenét.
Megszólaló: Lakatos Lejla – művészeti szervező, PR menedzser