MÁRTON BÉLA
Márton Béla egyik utolsó interjújában arról beszélt: egész nap mezítláb jár a házban és a ház körül, és ha valami megszúrja a talpát, felkiált: „Hoppá, még élek!" Amíg élt, a fájdalomnak is tudott örülni, életigenlését, minden szép iránti rajongását gyönyörű festményeken hagyta ránk örökül. Béla bácsi mindigis azt mondta, szeretne száz évig élni, hogy életművét egy nagy jubileumi kiállításon megmutathassa. A mindig energikus festőművész három héttel 94. születésnapja után, 2007. március 22-én hunyt el, már csak archív felvételek őrzik őt.
Megszólaló: Márton Béla – festőművész
CSIP-CSUP MESE
A Bóbita Bábszínház tagjai sok-sok várost, falut bejártak az országban, a világban, hogy megismertessék a gyerekekkel a mesék és a bábok varázslatos, mesés világát. Ezalatt az 50 év alatt számos előadás és sok-sok báb született, ez utóbbiakból nyílt kiállítás a “Matrica” Múzeumban. A jubileumi tárlat megnyitóján az úm. hivatalos rész után bábjátékkal is kedveskedtek az érdeklődőknek, hiszen nemcsak tárgyak, hanem színészek is érkeztek erre a napra. Anni-Panni története, a Csip-csup mese mondókákkal, versikékkel Illés Ilona és Csizmadia Gabi előadásában került bemutatásra.
Megszólaló: Sramó Gábor – a Pécsi Bóbita Bábszínház igazgatója
POLINÉZ MATRICA MŰHELY
“Ide nézz, polinéz!” – ez volt a címe a legutóbbi “Matrica” Műhelynek, amely – csatlakozva az Üzenet a távoli szigetvilágból! elnevezésű időszaki kiállításhoz – egy számunkra egzotikus világba repítette a gyerekeket.
Megszólaló: Petró Magdolna – kézműves oktató, idegenvezető
GÉZENGÚZ JÁTSZÓHÁZ
A játszóház egy olyan hely, ahova a szülő alkalomszerűen beadhatja a gyereket, akit ott játékok várnak . A játszóházak egyben helyszínei rendezvényeknek, zsúroknak és sokszor nyelvi, zenés vagy mozgásos foglalkozásoknak is. Így szól a “hivatalos megfogalmazás”. És hogy milyen mindez a gyakorlatban, megtapasztalhattuk a Gézengúz Játszóházban, ahol sok-sok játék és önfeledten játszó gyerek fogadott minket.
Megszólaló: Nyári Balázs – tulajdonos
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Február 25. – Carlo Goldoni születésnapja (1707)
Carlo Goldoni olasz komédia író Velencében született. Jelenlegi ismeretek szerint 120 színművet szerzett. A komédia megújítója volt, Vivaldi és Galuppi librettóival a zenés komédiát európai szintre emelte. Megalkotta a polgári vígjátékot mint műfajt. A színház nyelvének megújításával szakított az ún. „fentebb stílussal”, és hőseit nyelvhasználatukkal is jellemzi. Nevetségessé teszi a gyarló emberi tulajdonságokat: a kicsinyességet, a nőgyűlöletet, a pletykát, de hisz az ember nevelhetőségében. Főhőseit egyénivé, valóságossá tette, műveit társadalmi tartalommal látta el, olyannyira, hogy ekkoriban került le a színészekről a színpadon viselt álarc.
KÉTFÉLE HOLLAND ÚT
Rembrandt alkotásai a 17. században, abban az időszakban születtek, amelyet a művészettörténészek Holland aranykornak, illetve „arany évszázadnak”, vagy egyszerűen Rembrandt korának neveznek. Ebben az időben volt csúcspontján a holland kultúra, tudomány, kereskedelem, katonai és politikai hatalom. Rembrandt mellett a holland aranykor egyik legnagyobb festője, „Észak Mona Lisájának” alkotója Vermeer. Műveit sokáig csak kortársai ismerték el, majd évszázadokig névtelenség kísérte, csak a 19. század közepén, fedezte fel őt egy francia művészettörténész. E kétféle holland útról beszélt a hallgatóságnak László Bandy a legutóbbi Művészettörténeti-előadáson a “Matrica” Múzeumban.
Megszólaló: László Bandy – előadó, képzőművész, tanár
EGY KIÁLLÍTÁS KÉPEI
Nagy Endre meggyőződése, hogy a mostani világ többet árt lelkünknek, mint amennyit bármelyikünk ép ésszel el tud viselni. Gyűjtögetjük akarva- akaratlanul környezetünk boldogtalanságát, miközben szép lassan elfelejtjük azt, hogy az élet szép és jó. Egyszer mindenkiben eljön az idő, amikor számot kell vetnie önmagával.” Nagy Endre most – kicsit számot vetve önmagával – egy korszakot lezáró kiállítással mutatkozik be a művészetkedvelő közönség előtt a BKK Galériájában.
Megszólaló: Nagy Endre – képzőművész, költő, író; Németh Nóra - művészettörténész
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 1. – Frédéric-François Chopin születésnapja (1810)
A nagy romantikus zeneszerző és zongoraművész Frédéric-François Chopin apja Lengyelországban élő francia emigráns, édesanyja egy lengyel arisztokrata család szegényebb rokona volt. Valamennyien rendelkeztek művészi hajlammal, így az inspiráló környezetben Chopin már hatévesen próbálkozott a zeneszerzéssel és nyolcévesen adta első hangversenyét. 16 évesen családja beiratta a Varsói Konzervatóriumba, de az élénk varsói zenei élet ellenére, Bécsbe, majd Párizsba ment és végül Franciaországban telepedett le. Chopin műveiben egyedülállóan ötvözi különleges ritmusérzékét és J. S. Bach stílusát. Közönségével megismertette a noktürn egy magasabb szintre emelt változatát, valamint olyan népszerű tánczenéket, mint a lengyel mazurka vagy a bécsi keringő. Több dallama is közismertté vált, a kitűnő zeneszerző egyedi és könnyen megjegyezhető melódiájának köszönhetően.
TÉL
Valljuk be őszintén – február utolsó napjaiban már igencsak várjuk a tél végét, annak ellenére, hogy számos szépet tartogat ez az évszak, szívesen fogadnánk már a jó időt… Hogy milyen a tél a tánc, a néptánc nyelvén, megmutatjuk most Önöknek, hiszen a Nagyforrás Táncegyüttes alkotói gárdájának – Kaszai Lili és Fundák Kristóf rendező-koreográfusoknak – köszönhetően megszületett a Tél táncszínházi változata.
Megszólaló: Kaszai Lili – rendező–koreográfus