TAVASZVÁRÓ MESEDÉLUTÁN
A hagyományoktól eltérően a HBVK gyermekkönyvtárosai mesedélutánnal mostantól már nem szombatonként – hanem péntekenként 16 órától várják az érdeklődőket. A márciusi mesedélutánon a tavasz, ill. a fák és a növények kapták a főszerepet.
Megszólaló: Solymosi Éva – gyermekkönyvtáros
FORGÓSZÉL
A Győri Balett “Forgószél, avagy a képzelet csodája” c. mesebalett alkotói azt mondják, amikor nekiláttak a munkának – rájöttek, hogy Ózban csak a kutya nem szólal meg. Beszél az oroszlán, a majom, csak éppen Totó, Dorka kutyája nem. Persze hogy nem, mert Totó valóságos kutya, egyenesen Kansasból. Óz birodalmában persze minden megtörténhetne, de Totó ott is hallgat, pedig a történet szerint vannak érzelmei és gondolatai. Ezért úgy döntöttek, hogy ezt a mesét a táncokon és Totó belső monológjain keresztül mutatják meg – tehát itt megszólal a kutya. A “Forgószél” c. mesebalettet a Győri Balett társulata és a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola balettnövendékei előadásában láthatta a sz-i közönség.
Megszólaló: Kiss János – a Győri Balett igazgatója és művészeti vezetője; Velekei László – rendező, koreográfus, művészeti asszisztens
KÉZMŰVES FORGÓSZÉL
A mesebalett előadást követően, ahogy ezt a Családi Színházi előadások közönsége megszokhatta – Játéktárral várták a BKK aulájában a közönséget.
Megszólaló: Angyalné Czeczon Zsuzsa – foglalkozásvezető; Tamaska Józsefné – foglalkozásvezető
TÁNCOS FORGÓSZÉL
Az eszközös táncok a magyar néptánckincs változatos nagy csoportja, különböző eszközökhöz (pl. bot, seprű, üveg, gyertya, sapka, kendő, párna, szék) kapcsolódnak és a táncosok az eszközökkel való ügyes bánásmódot mutatják be. Az eszközös táncos játékos formáját a színházlátogató gyerekek is kipróbálhatták az előadást követő Zenés-táncos Játéktárban.
Megszólaló: Zsille Dóra – táncpedagógus; Fábián Zsófi – táncpedagógus
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 13. – Anton Szemjonovics Makarenko születésnapja (1888)
1888. március 13-án, 125 éve született Anton Szemjonovics Makarenko ukrán író és pedagógus, aki pedagógiai elméletéről, elveinek érvényesüléséről a Pedagógia hősköltemény c. művében ír. Makarenko pedagógiai elméletét gyermekotthonokban, a Gorkij, majd a Dzserzsinszkij telepeken fejlesztette ki és finomította tovább. Bár talán a legkevésbé érdekes a makarenkói pedagógiai elméletben, Makarenkóról a legtöbbeknek Magyarországon az úgynevezett "Makarenkói pofon" jut eszükbe. Valójában csupán két eset leírása szerepel a Pedagógiai hőskölteményben, amikor Makarenko "testi erőszakhoz" folyamodott. Makarenkónál sem a fegyelmezés, sem a hirtelen ráhatás módszere – valójában nem testi fenyítést jelent, hiszen több tanulmányában is leírja, hogy a testi fenyítést mélyen elítéli. A "Makarenkói pofont" tehát leginkább legendaként jellemezhetjük, mely a szájhagyomány útján terjed ma is, de valóságos alapja
csupán kevés van.
DINNYÉS ELŐADÁS
Dinnyés József zenés irodalmi estjeivel új előadássorozat kezdődött a HBVK-ban. A Szabadiskola – 500 év történelme versben és dalban elnevezésű program 3. állomásán “ Mit olvasott dédapánk, nagyapánk?” címmel a 20. század első felének irodalmáról beszélt a hallgatóságnak.
Megszólaló: Dinnyés József – előadó, zeneszerző,“daltulajdonos”
ZSADON – SZOLNOKI
Zsadon Andrea, Szolnoki Tibor, operett – e két név és a műfaj elválaszthatatlan egymástól. A Zsadon – Szolnoki művészházaspár szórakoztatta a Városi Nőnap közönségét a BKK színháztermében.
Megszólaló: Zsadon Andrea – színművész; Szolnoki Tibor – színművész
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Március 12. – A szegedi nagy árvíz (1879)
A szegedi nagy árvíz volt a török kor óta a legdrámaibb hatást gyakorló esemény a szegedi városkép fejlődésére. 1879. március 12-én hajnali 2 órakor betört a víz, amely felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott ugyan és döntő csapást mért a város ősi életformájára, sajátos egyéniségére – ugyanakkor a modern fejlődés páratlan lehetőségeit is megnyitotta előtte. Ezt a kettősséget fejezi ki Pásztor Jánosnak a polgármesteri hivatal előtt látható, összetartozó két emlékszobra: az építő és a pusztító víz szimbolikus alakja. A katasztrófa közvetlen oka az volt, hogy a Tisza árja a töltéseket Szegedtől északra átszakította és a várost valósággal hátba támadta. Hiába erősítették az ún. alföldi vasút töltését (ami északnyugat-nyugat felől védte – védi a várost ma is), a víz mindent elsöpört. Csak a város legősibb, legkiemelkedőbb része maradt szárazon. A város többi részét elnyelte
az ár és 146, más számítás szerint 151 emberéletet követelt. A víz csak három hónap múlva, szivattyúzások segítségével kezdett apadni. Abban az időben a házak legnagyobb része nem tartós anyagból épült, épségben csak 265 maradt. Mintegy 60 000 ember vált hajléktalanná. A város néhány megmaradt házán mai is jel őrzi a víz magasságát. A pusztulást két neves szemtanú örökítette meg az utókor számára: Mikszáth Kálmán és Jókai Mór.
CSOBOT ADÉL
Az X-faktor c. tehetségkutató műsor egyik mentora, Malek Miklós által a "Barna Marilyn Monroe"-nak titulált nagykárolyi, sokoldalú és színes személyiségű fiatal lány, Csobot Adél – énekel, táncol, színészkedik és belekóstolt már a modellkedés, valamint a szépségkirálynők életébe is. Kétség kívül ő volt a legutóbbi széria egyik legszínesebb egyénisége. Februárban Csobot Adél is fellépett a BKK színpadán.
Megszólaló: Csobot Adél – énekesnő