Paletta

A BKK téli-tavaszi Örkény felnőtt színházi bérletének 2. előadása a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház vendégjátéka, A házasságlevél című vígjáték volt

KÖRÖMI MÁTÉ
A IV. Országos Nagyecsedi Verbunkversenyen 127 résztvevő állt a színpadra, hogy bemutathassa virtuóz tánctudását. A legfiatalabb versenyző 8, a legidősebb pedig 58 esztendős volt és valamennyien szép emlékeket szereztek a nézőknek, köztük volt Körömi Máté, a Pesovár Ferenc Néptáncsuli növendéke is, aki ezt követően „friss nyertesként” a BKK színpadán lépett a Városi Nőnap közönsége elé.
Megszólaló: Körömi Máté – szólótáncos

SZABÓ TIMI ELŐADÁSA
Szabó Tímea kisgyermekként szeretett bele a tenger varázsába, a könnyű-búvárkodás iránti szenvedélye pedig 15 évvel ezelőtt kezdődött. Gyakorlott búvárként pedig másik szenvedélyének, a fotózásnak köszönhetően más is láthatja mindazt, amit ő az útjai során. A „Víz Világnapja” alkalmából Szabó Tímea búvárfotográfus tartott előadást a búvárok képzéséről, a víz alatti fotózás nehézségeiről, szépségeiről, titkairól és saját élményeiről a Matrica Múzeumban.
Megszólaló: Szabó Tímea – búvárfotográfus

A HÁZASSÁGLEVÉL
A BKK téli-tavaszi Örkény felnőtt színházi bérletének 2. előadása a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház vendégjátéka, A házasságlevél című vígjáték volt. A történet szerint a két „főhős” huszonöt éve él házasságban, amikor lányuk izgatottan készül az esküvőre, melyhez már csak egyetlen okirat, a szülők házasságlevele hiányzik. Fontos lenne az okmány, mert a férjjelölt édesanyja ragaszkodik a formaságokhoz…– aztán elkezdődnek a bonyodalmak, a családi komédia a színpadon, a nézőtéren pedig a közönség önfeledten szórakozik.
Megszólaló: Besenczi Árpád – Jászai-díjas színész, rendező, színházigazgató

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 4. – Kőrösi Csoma Sándor keresztelésének évfordulója
A tibetológia megalapítója, a Tibeti-Angol szótár megalkotója, Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós születésének pontos dátumát nem tudjuk – a legújabb kutatások szerint 1787-ben vagy 1788-ban április 4-én keresztelték meg, szegény sorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként született. Csoma Sándorban már enyedi diákként érlelődött a gondolat, hogy fel kell keresnie ősei hazáját. 1819. november 24-én Nagyenyedről indult útjára. November 28-án a Vöröstoronyi-szorosnál lépte át szülőföldje határait. Így írt egyik levelében: „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében.”

CSERNUS ELŐADÁSA
Csernus Imre – szülei nyomdokaiba lépve – kisgyermekkorától orvosnak készült, azonban anyai nagyapja halála annyira megrendítette 10 évesen, hogy megfogadta, pap lesz belőle. Ez azonban később nem illett bele a serdülő srác életébe, így visszatért az orvosláshoz. Az egyetem miatt Budapestre költözött, de akkor még nem pszichiáternek, hanem nőgyógyásznak tanult. Azt mondja – útját sok kudarc, csalódás, öröm és sikerélmények övezték, de nemegyszer megjárta a poklot is. Egy munka miatt elkezdett az emberekkel beszélgetni és rádöbbent arra, hogy nagyon közel tud hozzájuk kerülni, így lett végülis pszichiáter. „Én döntök!” – ezzel a címmel tartott előadást a BKK-ban Dr. Csernus Imre pszichiáter.
Megszólaló: Dr. Csernus Imre – pszichiáter

HAMVASTÓL HAMVASRÓL
Azt mondják, Hamvas Béla számára az írás a mindennapi praxis része volt, ima és jóga-gyakorlat, az éberség megőrzésének számára legalkalmasabb eszköze. A neves gondolkodó életművének éltetésére Hamvastól Hamvasról – kezdőknek és haladóknak címmel és Galánfi Csaba vezetésével egy megújult olvasókör várja az érdeklődőket a HBVK-ban, a házigazda József Rozsnyai Júlia.
Megszólaló: Galánfi Csaba – az olvasókör vezetője; József Rozsnyai Júlia – házigazda, könyvtáros

KELETI ANIKÓ KIÁLLÍTÁSA
Az antropozófia kifejezés a görög „antropos”, mint ember és a „sophia”, mint bölcsesség szavak összetételéből fakad. A szavak alapján tehát az „ember bölcsességét” jelenti. Tartalmát tekintve egy megismerésen alapuló, tudományos módszerekkel felépített, korszerű világkép. A többek között antropozófián nevelkedett Keleti Anikó tudatosan él a színek és formák kipróbált hatásaival. Képein a három alapszín: piros, sárga, kék dominál, ezeknek pedig végtelen sok árnyalata és végtelen sok variációja látható. Keleti Anikó műveivel ezúttal a BKK Lépcső Galériájában találkozhat a közönség.
Megszólaló: Keleti Anikó – festőművész

NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április első hétvégéje – Nemzetközi Párnacsata Nap
A párnacsata egy gyakori játék, amit általában kisgyermekek játszanak (de néha tinédzserek vagy felnőttek is). A játékban egymást párnákkal ütik vagy dobálják meg. A fegyverként használt párnák puhák, így ritkán fordulnak elő sérülések. A régi, tollakkal töltött párnák gyakran szétszakadtak, széthullatva töltetüket. A mai párnák erősebbek és többnyire összefüggő, szivacsból vagy más anyagból készült töltetet tartalmaznak – de mindezek ellenére a tollak szétszóródása ma is a párnacsata jellegzetes eleme. Azt mondják a „párnacsata-kedvelők”, hogy akkor jó, ha beleadunk mindent a püfölésbe: szomorúságot, feszültséget, szeretetet, mókát, mindent az égadta világon. És mikor ez a sok érzelem teletölti a párnát, akkor elszakad, kitódul a sok toll és csak száll. Azzal a szállingózással pedig bekövetkezik a katarzis, a szabadság, a feloldás, valami, amitől úgy érzed, a párnacsata nagyon jó dolog – biztosan ezért van ennek a játéknak is már Nemzetközi Napja.

TAR GERGŐ
Tar Gergely zenei tanulmányait Százhalombattán kezdte a zeneiskolában és elmondása szerint már akkor is a kézzel megszólaltatott ütőhangszerek érdekelték leginkább. Jelenleg is több együttesben játszik, ahol különböző zenei stílusokat szólaltat meg – természetesen ütőhangszereken. Így volt ez a Százhalombattai Arany Iskola jubileumi „Öregdiák gálaműsorán” is.
Megszólaló: Tar Gergely – ütőhangszeres zenész