NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Locsolkodás – Locsolóvers
A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, újabban már csak illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat. Úgy ötven évvel ezelőtt is még vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik e nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak – majd persze csurom vizesek lettek. A városokban, illetve napjainkban a locsolás finomabb formája az elterjedt, leginkább illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett piros tojást. Az évek során mondhatni külön műfajjá fejlődött a locsolkodáshoz párosuló – néha engedélyt kérő, néha humorosan fenyegető – rövid vers, vagyis a locsolóvers elmondása. Sok közismert változata létezik, de rögtönzöttek, személyreszabottak is lehetnek.
NYUSZIS ÓVÁROS
A Húsvét jegyében a BKK három épületében egy napon – más-más megközelítésben, családi programokkal várták az érdeklődőket. A Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban a Húsvéti szokások, játékok, kézműves foglalkozások kaptak főszerepet a szezonzáró családi napon.
Megszólaló: Gere László – foglalkozásvezető, drámapedagógus
HÚSVÉTI MATINÉ
Régi szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsolatos játék. Régebben a tojások festéséhez házi festékanyagokat használtak: pl. hagymalevelet, zöld dióhéj főzetét, vadkörte- vagy vadalma héját, gubacsot. A tojások "írásának" legismertebb módja pedig az, hogy viaszt olvasztanak meg és a folyékony viasszal a tojás héjára írják a kívánt mintákat. A BKK Kamaratermében megrendezett Húsvéti Családi Matinén különféle népi gyermekjátékok, valamint írókával való tojásfestés várta az érdeklődőket.
Megszólaló: Fábián Zsófi – foglalkozásvezető, táncpedagógus; Tamaska Józsefné – foglalkozásvezető
TOJÁSKÉSZÍTŐS DUNAFÜREDEN
A Kszellmann Flóra Dunafüredi Közösségi Házban a Húsvéti készülődés tojásfestéssel, különféle tojásfestési módok kipróbálásával telt, majd kicsik és nagyok egyaránt énekelhettek együtt a hétpettyes katicával, hiszen a Nefelejcs Bábszínház előadása is várta őket.
Megszólaló: Erdélyi Erika – bábszínész; Némethné Nagy Anita, Németh Míra
JÓZSEF
A”József és a színes szélesvásznú álomkabát” c. musical Józsefről és testvéreiről szóló csodálatos bibliai mese, mely példát mutat testvéri szeretetről, bűnbocsánatról. Az Ótestamentumban szereplő Jákob és tizenkét fia, azok közül is a legkedvesebb, József kalandjait meséli el villanásnyi jelenetekkel és jobbnál jobb dalokkal. A musicalt a Sziget Színház társulatának előadásában láthatta a sz-i közönség a BKK-ban.
Megszólaló: Pintér Tibor – rendező, színművész, a Sziget Színház igazgatója
PÁL LEVELEI
Pál Jézus kereszthalála után néhány évvel lett keresztényüldözőből kereszténnyé és apostollá. Élete utolsó 16 esztendejéből 13 levelet ismerünk, köztük a legfontosabbnak tartott – A rómaiakhoz – amelyben elsőként dolgozza ki a keresztény egyház csaknem teljes dogmarendszerét. Sumonyi Zoltán ebből a hatalmas életműből tizenkét verset írt, melyhez Gryllus Dániel zenét is szerzett. A majd húsz éve megfogalmazott dalokat új hangszerelésben Gryllus Dániel – énekével és citerajátékával, Halmos Béla – brácsán és a Rackajam együttes pedig cseppet sem szokványos hangszerek megszólaltatásával mutatta be a Szent István Katolikus Temlomban, a BKK által szervezett nagyheti hangversenyen.
Megszólaló: Gryllus Dániel – Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, zenész
HÚSVÉTI KONCERT
A Canticum Novum kamarakórus hagyományos húsvéti koncertjén idén Johann Sebastian Bach és Antonio Vivaldi egy-egy műve csendült fel a Református Templomban.
Megszólaló: Csehák Izolda – karnagy, a Canticum Novum Kamarakórus vezetője
INDULJ HAZAFELÉ
Jankovits Márta legújabb kötete, az “Indulj hazafelé” valós történeten alapul. Szereplői élik mindennapjaikat, ám a háború mindent megváltoztat, szétszakítja a családot. A könyv ünnepélyes bemutatójára a HBVK-ban került sor.
Megszólaló: Jankovits Márta – szerző
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április bolondja – április elseje a Bolondok napja
Szent György havának első napja a bolondok, bolondozók és másokat bolonddá tevők ünnepe. Nem új divat az ugratás: régen is szokás volt pl. a gyerekeket boltba küldeni szúnyogzsírért, esernyőmagért, trombitahúrért vagy hegedűbillentyűért. A régi népszokás szerint Április bolondja az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. Több országban elterjedt szokás, de eredete nem tisztázott. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly francia uralkodó 1564-ben azt a rendeletet hozta, hogy az esztendőnek onnantól fogva január elsején kell kezdődnie, ugyanis a régi francia naptár szerint korábban április elsején volt az új év első napja. Ám a régi évkezdet még sokáig megmaradt az emberek emlékezetében, így továbbra is küldözgettek egymásnak ajándékokat ezen a napon. Aztán az ajándékokból később tréfák lettek, így a hamis évkezdetet bolondozásokkal ünnepelték.