NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Április 29. – Jean-Georges Noverre (1727)
Jean-Georges Noverre a “Balett Shakespeare-je”-ként vált ismertté. Bár 150 balettjének egyike sem maradt ránk, a művészetre tett hatása vitathatatlan, ezért is kapta a “Balett nagyapja” nevet. 1754-ben készítette el első balettjét és 1760-ban kiadta 'Levelek a táncról' c. könyvét, amelyben saját elképzeléseit tárta fel, ill. lefektette a balett néhány fontos szabályát és alapelvét. Ezt követően az újítások lehetővé tették, hogy szakítsanak az udvari tánc addigi merev szabályaival és hozzájárultak a balett színművészeti lehetőségeinek fejlődéséhez. Noverre segített abban, hogy a balett a szórakozásból, puszta időtöltésből a cselekmény balettjává váljék, ezzel lehetőség nyíljon emberi érzésekről szóló történetek megjelenítésére. Noverre a kosztümök terén is újításokat ért el és egyben rámutatott arra, hogy a zenésznek, a koreográfusnak és a tervezőnek együtt kell dolgoznia egy balett létrejöttében.
WORKSHOP
A Workshop szó eredeti jelentése műhely, ám a szó mai leggyakoribb alkalmazása szerint egy adott szakterület iránt érdeklődő emberek találkozóját hívják így, melynek célja, hogy közös munkával valami újat – általában szellemi terméket – hozzanak létre az adott témában. A Tánc Világnapja alkalmából Workshop-on vehettek részt a százhalombattai tánccsoportok tagjai és kipróbálhatták “egymás tánclépéseit”.
Megszólaló: Szigetvári József – a BKK igazgatója
TÁNC VILÁGNAPJA
A Workshop-ot gálaműsor követte, amelyen felléptek a BKK táncegyüttesei, valamint Pesováros és Forrásos táncosok.
Megszólaló: Czindrich József – tánctanár, koreográfus; Papp János – tánctanár, táncművész, koreográfus
AZ ARANYHAJÚ
Raponcot, az aranyhajú lányt magas toronyba zárja mostohája, ahová csak a leány hosszú hajfonatán felmászva lehet feljutni. Egy nap meglátogatja őt a herceg és egymásba szeretnek. A gonosz Ördöngös asszony azonban túljár a fiatal szerelmesek eszén és sok szenvedést kell kibírniuk, mire végül újra egymáséi lehetnek. Ugye ismerős a történet? Az aranyhajú leány történetéből, a Grimm testvérek meséje nyomán Bednai Natália, a Pódium Színház vezetője mesemusical-t írt, ezt láthatták a BKK-ban a százhalombattai iskolás gyerekek.
Megszólaló: Bednai Natália – rendező, a Pódium Színház produkciós igazgatója; Nagy Péter Sebastian – zeneszerző, színész
KŐRÖSIS KONCERT
Zsúfolásig megtelt a százhalombattai Kőrösi Iskola aulája, ahol az intézmény diákjai adtak koncertet.
Megszólaló: Liptai Szekeres Erika – művészeti intézményegység vezető-helyettes
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Május 5. – Lázár Ervin születésnapja (1936)
Lázár Ervin Kossuth-díjas írót leginkább meséiről ismerjük – nem véletlenül, hiszen meséi példa nélkülien új, jellegzetes hangon szólaltak meg, és ez olvasói körében a rajongásig népszerűvé tette őt. Lázár Ervin számára meghatározó volt a gyermekkor alapélménye: inspirációi java részét – bevallottan – onnan merítette. Stílusa filmszerű, „láttató” (szövegei a rádiós, színpadi és filmes feldolgozások alapjául szinte kínálják magukat); dialógusai balladisztikusan tömörek. Nyelvezete egyéni, játékos, melyet sajátos humora, iróniája több jelentésréteggel gazdagít. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvend. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Nemcsak hazánkban, külföldön is elismerték munkásságát, hiszen meseregényéért, a Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki Lázár Ervint.
GÖRÖG
“Örökségem a görög nyelv” – ezt a címet kapta Caruha Vangelio író, műfordító, pedagógus, a görög kisebbségi élet meghatározó szervezőjének előadása, amely a HBVK Sokszínű kultúra a Kárpát-medencében elnevezésű népfőiskolai előadás-sorozat félévzárója volt.
Megszólaló: Caruha Vangelio – előadó, író
BRAHMS
Johannes Brahms német zeneszerző a romantika korában élt, ám mégis, tudatosan a bécsi klasszicista zenei formákhoz nyúlt vissza. A romantikus zenei irányzatot formabontónak tartotta, eszményeit a nagy klasszikusokban kereste. Kortársai kiváló pianistának ismerték el, de nem méltányolták eléggé alkotó munkásságát. A legutóbbi Zenei Esten a HBVK-ban Brahms-ról beszélt a hallgatóságnak Csehák Izolda.
Megszólaló: Csehák Izolda – előadó, karnagy
KÁPRÁZAT AZ ÉLET
Schäffer Erzsébet Pulitzer-díjas újságíró, író, publicista Ercsiben született, ott is töltötte gyermekkorának első éveit. Ezekről a “meghatározó évekről” is beszélgettünk Schäffer Erzsébettel, aki Káprázat az élet, a csoda bennünk van! címmel tartott előadást a BKK Kamaratermében.
Megszólaló: Schäffer Erzsébet – Pulitzer-díjas újságíró, író, publicista
LEGJOBB PILLANATOK – TÁNC VILÁGNAPJA
Csakúgy, mint mai műsorunk kezdéseként, zárásként is a tánc kapja a főszerepet. Íme a Tánc világnapjának számos emlékezetes pillanata, így ünnepeltek a százhalombattai táncosok.