PALETTA 30
Az 1982-ben alakult Paletta Festő Szakkör egykori tanítványainak alkotásaiból nyílt kiállítás a Barátság Kulturális Központ előterében. A harminc év alatt számtalan szép élménnyel és alkotással gazdagodtak a gyerekek és vezetőjük is, ám tavaly novemberben Dobák Józsefné, Ani néninek egészségi állapota miatt fel kellett adnia a további tanítást. A Paletta szakkör Poszpisek Márta vezetésével folytatódik, Ani néni a gyerekek oktatását bizonytalan időre felfüggesztette, de az alkotást nem adta fel. A szakkör alapítójával a kiállítás kapcsán beszélgettünk.
Megszólaló: Dobák Józsefné – a Paletta szakkör alapítója
MŰV. ISKOLAI NYÍLT NAP
A Művészetoktatás napja c. országos rendezvénysorozathoz kapcsolódva évek óta Hangszerkóstolgató – Festékpróbálgató programra várják az érdeklődőket a sz-i Művészeti Iskolában, amelyen az idén is nemcsak betekintést nyerhettek a gyerekek és szüleik az ott folyó munkába, hanem meghallgathatták a zenetanárok házi koncertjét is.
Megszólaló: Adorjánné Visontai Katalin – művészeti intézményegység vezető
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Május 10. – Kányádi Sándor születésnapja (1929)
Kányádi Sándor 1929. május 10-én (anyakönyv szerint 11-én) született Nagygalambfalván, Romániában, Hargita megyében, székely földműves családban. Székelyudvarhelyen tanult a református kollégiumban, majd a Római Katolikus Főgimnáziumban, ezt követően pedig a fém- és villamosipari középiskolában. Költőként Páskándi Géza fedezte fel, amikor 1950-ben a bukaresti Ifjúmunkás című lapban közölte első versét. 1950 őszétől élt Kolozsvárott, ahol fél évig a Színművészeti Főiskola hallgatója volt, majd a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar irodalom szakos tanári diplomát. 1955-ben jelent meg első verseskötete, Virágzik a cseresznyefa címmel. Kányádi Sándor a mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.
GÖRÖMBŐ KOMPÁNIA
A Görömbő Kompánia óvodákat, iskolákat, művelődési házakat járja, magyar népmesékből alakított táncos meséivel, mesés-táncházaival. A kb. egyórás előadások valójában közös játékok a közönséggel, melyek során kicsik és nagyok aktív szereplőivé válnak a meséknek, és végül egy vidám táncház forgatagát alakítják ki. Így volt ez az idei sz-i majálison is.
Megszólaló: Horti Zoltán – mesélő
OSZVALD – CSERE
Oszvald Marika és Csere László igazi “legendás páros” – mindketten jól emlékeznek a pillanatra, amikor először találkoztak. Oszvald Marika még arra is, hogy Csere László egy zöld nadrágban állt a Budapesti Operettszínház telefonközpontjában. Kérdezte, ki ez a hosszú lábú, jó krapek. Mondták, egy végzős főiskolás, aki most szerződött ide táncos-komikusnak. A szubrett rögtön le is szögezte: “Kizárt, hogy én, a kis nokedli egy ilyen hatalmas férfi mellett álljak a színpadon!” A sz-i Városi Majálison való fellépésük után Oszvald Marikával és Csere Lászlóval beszélgettünk – mi másról, mint hogy milyen így együtt, milyen volt a kezdet…
Megszólaló: Oszvald Marika – Jászai Mari-díjas színésznő, operetténekes, Érdemes művész; Csere László – színész, operetténekes; a budapesti Operettszínház tagja
JANZA KATA
Janza Kata 1991-ben a Bergendy Szalonzenekar női szólistájaként tűnt fel, majd számos tehetségkutató versenyen szerepelt, szinitanodába járt, 1996-ban pedig az Operett Színház társulatának tagja lett, ahol az akkor bemutatott Elisabeth című musical címszerepével hatalmas sikert aratott, és megkapta az év musical-énekesnőjének járó EMERTON-díjat. Janza Kata azóta is töretlenül énekel és énekel – a közönség nagy örömére.
Megszólaló: Janza Kata – EMeRTon-díjas színésznő, musicalénekes
CSENGERI ATTILA
Csengeri Attila gitáros-énekesként kezdte, a katonaság alatt hagytam abba a rockéneklést. Aztán mégsem maradt abba az éneklés – felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma Egyetem) operett-musical szakára, ahová elsőre fel is vették. Első év végén már címszerepet énekelt a Rockszínházban. Azóta nagyon sok főszerepet, szerepet játszott el, musicalműsorok, céges fellépések, bálok százain van túl. Csengeri Attila Janza Katával együtt lépett fel a Városi Majálison.
Megszólaló: Csengeri Attila – EMeRTon-díjas színész, musicalénekes
NAPSOROLÓ – JELES NAPOK
Május 9. – Európa Nap
1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter előterjesztette Európa újjászervezésére vonatkozó javaslatát, mely elengedhetetlen feltétele volt a békés kapcsolatok fenntartásának. Ezen a napon Párizsban, egy egész Európát elnyelő harmadik világháború veszélyének fenyegető árnyékában, Schuman a sajtó előtt felolvasta azt a nyilatkozatot, melyben felhívta Franciaországot, Németországot és más európai államokat, hogy egyesítsék szén- és acéltermelésüket, ezzel megteremtve az “európai szövetség első konkrét alapjait”. Javaslatának lényege egy nemzetek felett álló európai intézmény volt, melynek feladata a szénbányászat és az acélgyártás irányítása, vagyis azoké az ágazatoké, melyek akkoriban mindennemű katonai hatalom alapját képezték. Javaslatával azokhoz az országokhoz fordult, melyek a háború folyamán majdnem elpusztították egymást, és ennek következtében kénytelenek voltak viselni a konfliktus anyagi és erkölcsi következményeit. Ezt a “Schuman-nyilatkozat” néven ismert javaslatot tekintjük a mai Európai Unió megszületéséhez vezető első lépésnek. Mivel az egész folyamat ezzel a nappal vette kezdetét, az EU vezetői 1985-ben, a milánói csúcstalálkozón úgy határoztak, hogy “Európa Napja” május 9-én kerüljön
megünneplésre.
MAROS ME
A Tánc világnapja alkalmából a Maros Művészegyüttes Szem látta, szív szerette c. előadását láthatta a sz-i közönség a BKK-ban.A Marosvásárhelyről érkezett határon túli magyar együttes autentikus erdélyi néptánc műsorába a székelyföld néhány kincset őrző falujából válogattak táncokat, dalokat, fűszerezve egy-egy dramatikus szokással, archaikus szövegrészlettel és népi rítussal, lehetőséget adva a néptánc és népzene kedvelőinek megismerni olyan települések hagyományait, szokásait és táncait is, amelyek többé vagy kevésbé ismertek.
Megszólaló: Barabási Attila Csaba – vezérigazgató